Volt egyszer egy Ryan Reynolds.. - Deadpool élménybeszámoló

Deadpool Rendező: Isten barma Tim Miller Író: Rhett Reese, Paul Wenick Zeneszerző: Junkie XL Főszereplők: Ryan Reynolds, Morena Baccarin, T.J. Miller, Ed Skrein, Stefan Kapicic, Gina Carano, Brianna Hildebrand, Leslie Uggams, Randal Reeder Magyar megjelenés: 2016. február 11. Magyar DVD és BD megjelenés: 2016. június 16. Játékidő: 108 perc IMDb-lap

Ki ne emlékezne az X-Men Kezdetek: Farkas „mutáns, gyilkos” Deadpooljára? Én emlékszem. Nem azt mondom, hogy sajnos, mert X-11-nek tökéletes lenne, csak ne nevezzük Deadpoolnak :D
De aztán egy sor erőtlen erőlködés után a stúdió elhozta nekünk a fekete-piros gumiruhás agyament antihőst, újfent Ryan Reynolds alakításában, mert mindenkinek jár egy második esély.
Na de térjünk a lényegre, mert kihűl a chimichanga :D

1. A TÖRTÉNET:

A nyitó jelenetet látva átértékeltem magamban mindent, amit egy szuperhős filmről gondoltam. Az egyik legjobban megalkotott kezdés volt, amit filmes pályafutásom alatt láthattam. Nagyon tetszett, hogy a stúdió nem sajnálta saját magát fricskázni és tett arról, hogy már itt könnyesre nevessük magunkat.
Ezután váltunk, és egy taxiban találjuk magunkat, ahol Mr. Pool türelmesen várja, hogy a film talán legidiótább karaktere, a kis naiv indiai taxisofőr, Dopinder, elfuvarozza Őt… egy autópálya közepére.

~Csalódtam is volna, ha félre áll~

Egy sor magasröptű társalgás, szerelmi tanácsadás és fizetés nélküli távozás után Deadpool kiül egy magas forgalmi út korlátjára, retro hip-hopot hallgat, rajzol és elkezd hozzánk beszélni, amit kifejezetten imádok, nem csak ebben a filmben, hanem mindegyikben, amelyikben ilyen van.
Kapunk egy sor poénos utalást, többek között Logan golyóira, megismerjük a súrolószer nevű 90 kilós geciputtonyt, Ajaxot - aki nem mellesleg a film főgonosza -, majd belecsapunk a lecsóba és megkezdődik az első nagyobb mészárlás.

~Nincs túl sok akciójelenet a filmben. Látszott, hogy nem mert a stúdió annyi pénzt adni rá, mint amennyit kellett volna, ahhoz képest mégis kimagaslóan megcsinálták azt a keveset is!~



Persze Deadpool saját magához hűen ezt a fontos magánakciót is poénokkal és laza stílussal tarkítja, szinte el sem tudom képzelni milyen, amikor komolyan gondol valamit.

~Olyan van egyáltalán? :D ~

Persze az autópályás kalandnak hamar híre megy, amire felfigyelnek az X-Menek is…

~Akarom mondani, akik belefértek a költségvetésbe~

…és itt színpadra lép Kolosszus, aki végre valahára képregényhű kinézetet és orosz akcentust is kapott, - bár nekem a Bryan Singer félével sem volt bajom - oldalán Negaszónikus Tini Torpedóval, aki… a neve mindent elmond. :D Flegma és robbanékony jellem, kellőképpen szuper és akár cosplayezhetné  Ripley-t is az Alien 3-ból :D Noha túl sok szerepe nem volt.

~Igazából csak azért szerepel benne, mert a színésznő nagy Ryan Reynolds fanatikus :D Aztán mondták neki, tegye hasznossá magát :D ~

Mindeközben kapunk 2 nem túl rövid flashback részt, ahol jobban megismerkedünk a súrolószer nevű főgonosszal, aki állandóan elfelejti a nevét. Csicskájával, Angel Dusttal, az Arnold nénivel, a kocsmárossal és Wade legjobb barátjával, Cserkésszel, na meg persze megtudjuk, hogy Wade Wilson, a nagyszájú zsoldos, hogyan avanzsált Deadpoollá, persze itt is jelen van a kötelező szerelmi szál, de ez valahogy nem volt zavaró.

Az autópályás fenomenális jelenet sor után, kicsit visszavesz a fordulatból a film és megismerkedünk Deadpool lakótársával, a vak, drogos öreg nővel, Al-lal, aki állandóan IKEA-s szekrényeket szerel össze, több-kevesebb sikerrel.
De nem tart sokáig a pihenés. Mire erőt venne magán Wade, hogy beszéljen élete szerelmével, Vanessával, meglepő módon elrabolja a csúnya, gonosz brit bácsi. Ettől nyilvánvalóan fejébe száll az ideg Poolnak és már semmi sem számít csak, hogy betűnként etesse meg Ajax-al a saját nevét. Elmegy hát az X-ekhez, vagyis ahhoz a kettőhöz, hogy egy látványos, vicces és izgalmas összecsapás keretein belül ledarálja a húst a chimichangához.

A nagyjából 108 perces játékidőben - Stáblistával együtt, mert az is egy hatalmas poén hegy – szüntelenül sorjáznak a jobbnál jobb poénok, beszólások és filmes utalások, amitől garantáltan nem fogsz unatkozni.

2. A SZÍNÉSZEK JÁTÉKA:

Ryan Reynolds egy beteg zseni! Ezt leszögezném az elején. Nagyon szeretem a színészt magát, a személyiségét és szerintem nála jobb Deadpoolt keresve sem lehetett volna találni.

Másodsorban Ed Skrein-t emelném ki, nekem kifejezetten tetszett az alakítása és maga Ajax karaktere is, a képességei miatt.

De a többi színész is rendben volt, esetleg Brianna Hildebrand volt az a fapofa, aki tényleg csak a „fangirl”-sége miatt volt benne, de színészileg nem nagyon tett hozzá semmit.

3. A LÁTVÁNY:

Mint ahogy említettem is, kevés pénz jutott a filmre mégis szinte hibátlanul megcsinálták a CGI elemeket. A robbanások, az autós üldözés, Kolosszus, számomra minden tökéletesen élethű volt. Néha-néha volt olyan érzésem, hogy ez egy kicsit lehetett volna jobb, például Kolosszus arcjátéka esetében, de ez nem von le túl sokat az élvezeti értékéből a filmnek.

4. A HELYSZÍNEK:

Túl sok extra helyszín nem volt a filmben. A külváros, ahol Deadpool lakott, tipikus amerikai életérzést adja, a Xavier Intézet látványától mindig kiráz a hideg jó értelemben, a legmonumentálisabb pedig mégiscsak az a roncs volt, ahol a végső összecsapás játszódott.
Kiderítettem, hogy a roncsot a Bosszúállókban is látott Helibázis alapján csinálták meg apróbb kis elrejtett utalásként, kissé átalakítva azt.

5. A FILM ZENÉJE:

Mivel számomra az elsődleges műfaj mindig a rap és hip-hop lesz nagy piros pont volt nálam, hogy ilyen zenéket tettek a filmbe. Végülis ez illik a karakterhez :D
Mondjuk a Wham!-el sem volt semmi bajom. A sima OST számok annyira nem fogtak meg, de rossznak semmiképpen sem mondhatóak.

6. ÖSSZEGZÉS:

Egy több mint korrekt anti-szuperhős film lett a Deadpool, amiért megérte Ryan Reynoldsnak még egy esélyt adni!
Számomra sokadik újranézés után is szórakoztató és egyáltalán nem unalmas.

Megadom neki a 9,5/10-et.