 |
Underworld: Evolúció (Underworld: Evolution) Rendező: Len Wiseman Író: Len Wiseman, Danny McBride Zeneszerző: Marco Beltrami Főszereplők: Kate Beckinsale, Scott Speedman, Tony Curran, Derek Jacobi, Steven Mackintosh, Bill Nighy, Shane Brolly, Brian Steele, Görög Zita
Magyar megjelenés: 2006. április 27.
Magyar DVD megjelenés: 2006. október 27.
Játékidő: 106 perc IMDb-lap |
A filmtörténelemből számtalan példát és ellenpéldát tudnék felhozni annak a halhatatlan vitának a keretei között, hogy a második rész mindig rosszabb-e, mint az első vagy ez nincs kőbe vésve?
Én azt vallom, hogy sosem lehet egy folytatás olyan, mint az elődje, de tanulhat az első rész hibáiból és előnyére fordíthatja azt. Persze sajnos sokszor látjuk, hogy a készítők nem igazán tudnak élni ezzel a lehetőséggel, de sok ékes példa szól ez ellen is, például Terminátor 2, Alien 2, X-Men 2, stb.
Na de így van ez az Underworld esetében is?
1. A TÖRTÉNET:
A film legelején kapunk egy régmúltban játszódó intrót, amiben az előző rész során említett Marcus és testvére, William kapja a főszerepet, de feltűnik még mellettük Victor és Amelia is. A középkorban játszódó csatajelenet lefekteti az alapot a film fő témájához és Marcus indíttatásaihoz. Képet kapunk a 3 Ős között lévő hatalmi viszonyról és továbbra sem kell csalódnunk Victor beképzeltségében és irányítás vágyában.
~Mondjuk Marcus lehetett volna tökösebb is rangját tekintve. Nem kapunk elég információt arról, hogy miért nem mer Victor ellen fellépni, csak sejthető.~
A felvezetés után ugrunk egy nagyot és szinte napra pontosan onnan folytatjuk, ahol az első rész véget ért. Selene és Michael menekülni kényszerül, Kraven pedig visszamegy a kastélyba tervét beteljesíteni, de nem várt meglepetés fogadja.
A vérgőzös belépő után Marcus kideríti az összes hazugságot, amit eddig rejtegettek előle, majd elindul felkutatni Selene-t, aki a legfontosabb szerepet játssza a tervében.
~Habár nincs ez a filmben sehol megemlítve, kicsit tovább gondoltam a történetet és Én Marcust tartom a legendákban szereplő Drakulának. Végülis illene rá.~
Ezzel egyetemben Selene is elhatározza, hogy felkeresi Marcust olyan céllal, hogy alkut kössön az életéért cserébe, habár nem tudom, mit adhatna neki.
Az addig óvóhelyen bujkáló Michael saját makacssága miatt kis híjján otthagyja a fogát egy kocsmában, mert hát luxus hallgatni a tapasztaltra, de végül nem tudja tovább húzni az elkerülhetetlent és megtöri a vérivás-szüzességét.
~Esküszöm nagyobbat lendített volna a sztorin, ha Michael ott meghal.~
Nem kell sokáig tűkön ülni, meg is kapjuk az első összecsapást Selene és Marcus között ahol nyilvánvalóvá válik, hogy egy szívós szörnyeteggel van dolga, és azok a szárnyak!
Selene sem ússza meg sebesülés nélkül, a csetepaté miatt nem volt lehetőségük az órát nézni és ezért bekapott egy kis napsugárzást.
~Film egyik legjobb eleme Marcus, amikor denevér alakban van. Nagyon jó húzás volt ez a készítők részéről, ami viszont érdekes számomra, hogy a naptól még a lány kesztyűje is elég(!), de az arca az nem sérül, hiába kapja telibe a fényt… Vagyis, de, csak éppen nem ott ahol a logika diktálta volna.~
Miután sikerült időben elbújniuk, Selene és Michael tovább mélyítik a kapcsolatukat, Marcus pedig visszavonul regenerálódni.
Egy másik szálon megismerkedünk egy rejtélyes öregemberrel, aki látszólag igencsak képben van a vámpírok és farkasok történelmével.
~Na, róla megnéznék egy előzményfilmet! Mennyi mindent láthatott…~
Egy kis múltidézés után tovább megyünk a klán régi történetírójához, ahol Selene akarva-akaratlanul szembesül a fájdalmas múltjával, majd sor kerül egy sorsfordító találkozásra is.
A menetrend szerinti Selene-Marcus összecsapás után a lány megkapja a legnagyobb ajándékot, amit egy vámpír kaphat, szabadjára engednek egy őrjöngő vadállatot és elérkezünk - vagyis elrepülünk - az akciódús és látványos fináléhoz, ami után semmi sem lesz már ugyanaz a két faj életében.
~A film tovább viszi a sötét tónust, ami bölcs döntés volt a készítők részéről, de mégis érződik rajta egyfajta megfelelési kényszer, ami a kevesebb néha több elvet rendesen szembe köpi.~
2. A SZÍNÉSZEK JÁTÉKA:
Nem okozok - remélem senkinek - meglepetést, ha az első helyre Beckinsalet rakom, aki ebben a részben is remekelt a szerepében, sőt, a mérges arcok vágását Ő nem is hozhatná jobban. (és szexibben... :P )
Az első részhez képest itt egy keményebb Selenet ismerünk meg - mondjuk az ellenség sem volt egy egyszerű eset. Az érzelmes jeleneteknél szinte kislányos átéléssel játszott, amikor pedig be kellett keményíteni… Nos, nem irigylem, aki szembe kerül vele. (Ennél csak a negyedik részben lesz keményebb, de arról majd később.)
~Egyszerűen imádom a karakterét, nem kis dolgokat hajt végre.~
Második helyre a Marcust játszó Tony Currant raktam, Ő az Underworld-filmek első számú főgonosza nálam. Kicsit arisztokratikus, kicsit nyers és a szárnyakkal rendkívül menőre sikeredett!
A színész arcjátéka sejtelmes, nem kiszámítható, enyhe őrülettel fűszerezve, ráadásul vörös hajú. Egyszóval jó munkát végzet!
Harmadik helyre Én a klán történetíróját, az Andreas Tanist játszó Steven Mackintosht tenném, mert neki is nagyon tetszett az arcjátéka és maga a karaktere az alantas, önmagának hasznokat akaró sunyiságával. Mintha egy kígyót melengetnél a kebleden.
Habár a harmadik részben kap nagyobb szerepet, már itt is az egyik kedvencemmé vált.
Mindenképp említésre méltó még Sir Derek Jacobi is, aki Alexander Corvinust alakította.
Igaz, kicsit semmilyennek hatott a karaktere, pedig nála fontosabb szerep nem igazán lehet, de a színész remek munkát végzett!
Görög Zita újfent feltűnik a filmben és itt legalább csinál is valamit, Scott Speedman pedig csak úgy van, nem hagy maradandó nyomot.
3. A HELYSZÍNEK:
Jó pár fontos helyszínt ismerünk meg a film során, ami szerintem jót tett neki, az előző résszel ellenben, ahol lényegében két nagyobb helyen játszódik az egész.
Az egyik ilyen fontosabb a Corvinus hajó, ahol talán Selene életének legnagyobb változása következik be. A berendezés érdekes kontrasztot mutat a modern és a régi, középkori stílus keveredésével.
A másik fontos lokáció pedig egy várrom, ahol a film fináléja játszódik és ahol sok-sok titok és emlék él évszázadok óta a falak között.
~Azért kicsit vicces, hogy az a kréta rajz 600 éve nem kopott le a nedves falakról :P ~
Ez a maga romosságával remekül passzolt a vámpíros hangulathoz.
Megemlíteném még a film elején látható labort, ez hasonlatos az első részben látottakhoz és a kolostort, ahová Tanis volt száműzve. Ezek mind jól meg voltak építve.
4. A LÁTVÁNY:
Sokkal látványosabb, mint az első rész, de a CGI itt sem remekel még olyan szinten amire egyébként képes lenne.
A robbanások, Marcus és a szárnyai, a helikopteres részek noha nem okoztak csalódást, de az egyik jelentben, amikor a Parlamentet mutatják érződött, hogy azzal nem foglalkoztak eleget. Nem is beszélve Marcus átalakulásáról, hát arról csak úgy sikított, hogy számítógépes effekt.
Összességében mégis pozitív benyomást tud kelteni.
5. A FILM ZENÉJE:
Ebben a részben ez sokkal jobban tetszett!
Innen még trackek is vannak amiket hallgatni szoktam, mind Marco Beltrami, mind a Various Artist albumról. Pörgős, kemény vagy éppen végletekig érzelmes zenékkel operál, mindig passzol az adott hangulathoz.
6. ÖSSZEGZÉS:
Szerintem az Evolúció egy korrekt folytatás lett és minden hibájával együtt egy tökéletesen élvezhető filmélményt ad! Számomra kicsit még jobban is tetszik, mint az előzménye, de közben hiányzik belőle az az atmoszféra, ami az első részt végig jellemezte.
Megadok neki egy 7/10-et!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése