Sziasztok!
Elérkezett hát 2019 és ezzel eljött az ideje annak is, hogy összeszedjem azon filmeket, amik a legnagyobb nyomot hagyták bennem a tavalyi év megjelenései közül. Volt köztük megosztó és kevésbé megosztó film is, horror és léleksimogató vagy éppen odaszólogató, esetleg néma. Mondhatni mi szemem-szájam ingere volt.
Fogadjátok szeretettel!
1. Barátom, Róbert Gida
Aki nem látta a filmet, annak a cím alapján egy kétes minőségű Micimackó-film ugorhat be, pedig éppen ellenkezőleg! Egy gyönyörű történet arról, hogy a felnőttekben ugyancsak ott él a gyermeki énjük, a játék, a szórakozás, de ugyanakkor a felelős viselkedés is, végső soron pedig ezeknek a vívódása.Az alakítások magával ragadóak, a zenék nosztalgikus hangulatot teremtettek, az ötlet pedig, hogy Róbert Gida ily módon nő fel, zseniális.
(Nem is szólva arról, hogy itt is van apa-lánya kapcsolat, elvagyok kényeztetve, komolyan.)
2. A Hihetetlen család 2.
Ki ne emlékezne a legendás első részre? Na, ezt keverjük össze a „folytatás mindig rosszabb” elcsépelt városi legendájával és kapunk egy Maszk 2-őt. Pontosan. A Hihetetlen család 2-re ez az állítás közel sem igaz.Mert ez a film, nem hogy felülmúlja az elődjét, de köröket is ver rá. A hatalmas szív és minőségi tartalom gyártás érződik benne, ráadásul minden elemében hű marad elődjéhez. A családi élet összes szegmensét tökéletesen bemutatja, a hangulat, a poénok, a látvány és a karakterek pedig a képernyőre szegezik a tekinteteket.
3. Űrdongó
Sose gondoltam volna, hogy egy ilyen filmet fogok a dobogó legkisebb fokára helyezni, de mégis így történt.Most is élénken él bennem a film utáni katarzis, az-az elégedettség érzés, amit oly régen éreztem egy film megtekintése után, na meg persze a lányos apák lelkivilágára veszélyes történet.
Szó se arról, hogy ilyen látványosan és jól kiemelkedni abból a közel sem minőségi franchise-ból, ami 5 filmen keresztül bomlasztotta az agyunkat, na az a nem semmi.
4. Három óriásplakát Ebbing határában
Nem mondom, hogy totálisan teljesítette az elvárásaimat ez a film, de a debil Dixon szerethető karaktere és a tipikusan amerikai anya végtelen fájdalma egy több mint korrekt drámát pörget le a szemünk előtt, ami többszöri megtekintés után is ugyanolyan élményt jelenthet, aki fogékony rá. Mert a jó filmet nem lehet elégszer látni.
5. Pókember - Irány a Pókverzum
Nem vagyok az a klasszikus szuperhős rajongó, de ez az alkotás megérdemli a listás helyet. Az a stílus, amiben készült végtelenül egyedivé tette, a rengeteg Pókkarakter, a főgonosz személye és a zenék pedig egy szerethető és többször fogyasztható, ám számomra sajnos katarzist nem okozó művet eredményeztek.
6. Tomb Raider
Ezzel nem szerzek sok barátot, ám ezen alkotás minden elemében lenyűgözött. Nem tökéletes, közel sem, bár ha eltekintünk a játéktól egy remek szórakozást és egy női Indiana Jonest nyújtott a film a nézők számára, legalábbis számomra mindenképpen.
7. Deadpool 2
Ohh, Wade ’@#!?$’ Wilson, és az Őt nagy vászonra tojó kretén Ryan Reynolds, áldassék a neved.Sok helyről hallottam, hogy ez a folytatás meg sem közelítette az első rész színvonalát, de szerintem bőven méltó volt hozzá. Rátalicskázott egy páratlan fémkart, egy mikrofon frizurát, megannyi altáji poént és pop-kulturális kikacsintást, ami jobban ütött, mint Kolosszus balhorga.
8. A Hangya és a Darázs
Az eléggé lapos első rész után ez a második rész, Szellemmel az élen, egy remek és többször is röhögős vígjátékot hozott nekünk, ami ugyancsak felülemelkedett elődjén. (Úgy látszik a Pym részecske nem csak Scottot növeszti meg)Ráadásul egy kedvenc és új hullámú főgonoszt is adott nekem.
9. Ready Player One
Elhiszem, hogy volt akinek ez az év filmje és nem is csodálom, hogy így gondolják. Ez a film szinte csak utalásokból állt, és egy idősebb nézőnek, aki például a Vissza a jövőbe-filmeken nőtt fel, a főszereplő kocsija maga a megtestesült gyönyör, ám ezeken kívül sokkal többet nem nyújtott, mint más sci-fi akciófilm.
10. Hang nélkül
A lista végére pedig sikerült betuszakolnom a zsáneremet, egy poszt-apokaliptikus horrort, ami méltán teljesítette az elvárásokat. Mondjuk a végén csak fogtam a fejem, hogy „Miééért?” de kíváncsian várom a folytatását!Rengeteg minden nem fért fel a listára, pedig bőven volna még mit meséljek!
Összegezve az elmúlt évet: Remek filmekkel árasztottak el bennünket, ha fele ennyire jó lesz az idei év is, nem fogok panaszkodni. (De azért ezt a szintet remélem hozza)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése